Szelevény község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Kunszentmártoni kistérség
Lakosság: 1240 fő
Terület: 45.39 km²
Népsűrűség: 27,32 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 56

Fekvése

Szelevény kistelepülés a Tiszazug szívében helyezkedik el a Hármas-Körös folyó partján. A település egész területe gyakorlatilag tökéletes síkság, így kedvezőek a feltételek a mezőgazdasági területek műveléséshez. Az itteni folyópart része a Körös-Maros Nemzeti Parknak.

Környező települések Tőle északra Cserkeszőlő keletre Kunszentmárton nyugatra Csépa, Tiszasas délre pedig Szentes és Csongrád található. Főbb külterületei, amelyek jelentősebb lakosságszámmal rendelkeznek: Halesz és a Pálóczi-Horváth puszta. Megközelíthetősége

Vasúton a MÁV 146-os számú (Kecskemét – Lakitelek – Kunszentmárton) vonalán érhető el. A vasútállomás Csépa és Kunszentmárton-Istvánháza között található.

Közúton a 44-es főút Cserkeszőlő és Kunszentmárton közötti elágazásánál kezdődik a településre beveztő 0164-es hrsz-ú út.

Története

Szelevényen neolitikus ezközöket (nyilakat, íjakat, földművelő tárgyakat) találtak, így arra lehet következtetni, hogy ezen a területen az újkőkorban már emberek éltek és valószínűleg a Körös folyót hasznosították öntözéses fölművelés céljából.

A település neve azonban először csak a szláv népek itt tartózkodása idején fordul elő Zelebyn néven. A szláv korszak a honfoglalás megindulásával véget ért. A honfoglaláskori leletek (cserépdarabok) bizonyítják, hogy őseink jártak Szelevényen, és le is telepdtek.

A 2006-os árvíz emlékére felállított emlékmű a település központjában

A tatárjárás következtében a terület nagy részen elnéptelenedett, illetve a házak elpusztultak. A második honalapítás során IV. Béla erre a vidékre telepítette a kunok egy csoportját. (Lásd:Kunszentmárton)

A települést 1389-ben ismét említik ugyancsak Zelebyn néven. A Körös folyó árterülete jó legelőt nyújtott az állattartással foglalkozó embereknek. A falu 1541 és 1546 között az oszmán-török pusztítások következtében pusztasággá vált. A környék teljesen elnéptelenedett.

A szelevényi iskola

1635-ben éled újra, akkor Csongrád vármegyéhez tartozott. Később Pest, Heves valamint Borsod vármegyéhez került, de később visszahelyezték Csongrád fennhatósága alá. 1760-ban 438 ember 1881-ben pedig már 910 ember járta a szelevényi utcákat. 1848-ban ismét Heveshez csatolták, majd a szabadságharc után Szolnok megye fennhatósága alá vonták. 1894-ben Szelevényen már 1336 ember élt. Halesz 1881-ben alakult ki 1894-ben 260-an lakták.

Harcászati szempontból a Vörös hadsereg Tiszasasnál átvágta a gátat a román támaszpont elöntésére, de kísérletük nem járt sikerrel így nagy árvíz lett a Tiszazugban, amelyet Szelevényen csak a templom és az annál magasabban fekvő 13 ház úszott meg. A többi elpusztult lakói koldusszegények lettek.

A község 1923-ban épült újjá. 1935-ben már több iskolában folyt a tanítás, és önálló háziorvosa illetve a Művelődési háza is az 1950-es évektől van.1935-ben 2501-en lakták Szelevényt ezek közül 1404-en tanyán, amelyek közül a legnépszerűbbek a következők voltak: Halesz, Pálóczi-Horváth puszta, a Rét, az Öthalom és a Hosszúhát. Ekkorra már a faluban kőműves, kovács, szabó, borbély, cipész, asztalos, szélmolnár, szikvízgyártó, hentes illetve szatócs kisiparosok dolgoztak. A vasútvonal 1948-ban épült ide. 1960-tól csökkent a lakosságszám 1965-ben már csak 1961 fő volt.

A rendszerváltás után

1992-ig Kunszentmárton fennhatósága alá tartozott. Ebben az évben szakadt el tőle és az első polgármestere Dr. Gálas László lett,aki még 3 önkormányzati választást nyert meg. 2005-ben politikai okok miatt időközi polgármester-választást kellett tartani amelyet Pánczél Ferenc nyert meg, és polgármeseteri széket sikerült megtartania neki 2006-os választásokon. a településnek önálló újságja 2006 decemberétől van, "Szelevény" címmel. A 2007-2008 tanévtől törvénymódosítás miatt a szelevényi Móra Ferenc Általános Iskola kénytelen társulni a cserkeszőlői álatlános iskolával, így kialakult a Petőfi Sándor ÁMK – Cserkeszőlő -Szelevény – Tiszasas – Tiszainoka.

Nevezetességei

Szelevény katolikus Jézus Szíve temploma A templom légifotója

Szelevény nevezetességben kicsit szűkölködik ugyan, de azért vannak látnivalók például a katolikus Jézus Szíve templom, amely neogótikus stílusban épült Fehér András plébános vezetésével. A lenyűgöző hatású Köröspart is a nevezetességekhez sorolható, valamint a 2006-ban felállított árvízi emlékmű is amelyet személyesen az akkori környezetvédelmi- és vízügyi miniszter Persányi Miklós és Pánczél Ferenc polgármester avatott fel és Gyurcsek Ferenc martfűi szobrász műve.

Következő községek

További községek